A mesterséges intelligencia jogi szabályozásának aktuális kérdései az Európai Unióban
DOI:
https://doi.org/10.59851/imr.12.1.4Kulcsszavak:
EU mesterséges intelligencia rendelettervezet, etikai alapelvek, kockázatalapú megközelítés, nagy kockázatú mesterséges intelligencia, megfelelőségértékelésAbsztrakt
A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésének biztosítania kell az emberközpontú és etikus működést, az átláthatóságot és az alapvető jogok tiszteletben tartását. Az MI nyilvánvaló előnyei mellett számos kockázatot is rejt magában, például az átláthatatlan döntéshozatalt. A termékekbe és szolgáltatásokba ágyazódó MI-vel kapcsolatos technológiák új biztonsági kockázatokat jelenthetnek a felhasználók számára. A tanulmány célja az MI jogi környezetének bemutatása és részletes elemzése az Európai Unióban, különös tekintettel az alapelvekre és az irányelvekre, valamint a jelenlegi és a lehetséges jövőbeli jogi keretre, az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetére.
Hivatkozások
Codagnone, Cristiano – Liva, Giovanni – Rodriguez de las Heras Ballel, Teresa: Identification and Assessment of Existing and Draft EU Legislation in the Digital Field. Brüsszel, EU, 2022.
Dobó Judit – Gyaraki Réka: A mesterséges intelligencia egyes felhasználási lehetőségei a rendvédelmi területeken. Magyar Rendészet, 2021/4., 67–81. https://doi.org/10.32577/mr.2021.4.3
Dumbrava, Costica: Artificial Intelligence at EU Borders. Brüsszel, European Parliamentary Research Service, 2021.
Ebers, Martin et al.: The European Commission’s Proposal for an Artificial Intelligence Act:
A Critical Assessment by Members of the Robotics and AI Law Society (RAILS). 4(4) J – Multidisciplinary Scientific Journal (2021) 589–603. https://doi.org/10.3390/j4040043
Eszteri Dániel: A gépek adatalapú tanításának megfeleltetése a GDPR egyes előírásainak. In Török Bernát – Ződi Zsolt (szerk.): A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai. Tanulmányok a mesterséges intelligencia és a jog határterületeiről. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021, 187–210.
Franklin, Matija et al.: Missing Mechanisms of Manipulation in the EU AI Act. The International FLAIRS Conference Proceedings 35 (2022). https://doi.org/10.32473/flairs.v35i.130723
Georgieva, Ilina – Timan, Tjerk – Hoekstra, Marissa: Regulatory Divergences in the Draft AI Act. Differences in Public and Private Sector Obligations. Brüsszel, EU, 2022.
Hacker, Philipp: A Legal Framework for AI Training Data – from First Principles to the Artificial Intelligence Act. 13(2) Law, Innovation and Technology (2021) 290–301. https://doi.org/10.1080/17579961.2021.1977219
Hacker, Phillip: Manipulation by Algorithms: Exploring the Traingle of Unfair Commercial Practice, Data Protection and Privacy Law. European Law Journal, 2021, 1–34. https://doi.org/10.1111/eulj.12389
Hagendorff, Thilo: The Ethics of AI Ethics: An Evaluation of Guidelines. 30(1) Minds & Machines (2020) 99–120. https://doi.org/10.1007/s11023-020-09517-8
Héder, Mihály: A Criticism of AI Ethics Guidelines. Információs Társadalom, 2020/4., 57–73. https://doi.org/10.22503/inftars.xx.2020.4.5
Justo-Hanani, Ronit: The Politics of Artificial Intelligence Regulation and Governance Reform in the European Union. 55 Policy Sciences (2022) 137–159. https://doi.org/10.1007/s11077-022-09452-8
Karsai Krisztina: A mesterséges intelligencia szabályozásának európai tervezete, avagy algoritmusok térnyerésének előjelei a (büntető) igazságszolgáltatásban. Forum: Acta Juridica et Politica, 2021/3., 189–196.
Kecskés Gábor: Az önvezető járművek lehetséges szerepe a fenntartható fejlődési célok elérésében. In Lévayné Fazekas Judit – Kecskés Gábor (szerk.): Az autonóm járművek és intelligens rendszerek jogi vonatkozásai. Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2020, 155–175.
Madiega, Tambiama – Mildebrath, Hendrik: Regulating Facial Recognition in the EU. Brüsszel, EU, 2021.
Mahler, Tobias: Between Risk Management and Proportionality: The Risk-Based Approach in the EU’s Artificial Intelligence Act Proposal. In Nordic Yearbook of Law and Informatics, 2021, 245–276. https://doi.org/10.53292/208f5901.38a67238
Mökander, Jakob et al.: The US Algorithmic Accountability Act of 2022 vs. the EU Artificial Intelligence Act: What can They Learn from Each Other? 32(4) Minds and Machines (2022) 751–758. https://doi.org/10.1007/s11023-022-09612-y
Roberts, Huw et al.: The Chinese Approach to Artifcial Intelligence: An Analysis of Policy, Ethics, and Regulation. 36(1) AI & Society (2021) 59–77. https://doi.org/10.1007/s00146-020-00992-2
Smuha, Nathalie et al.: How the EU Can Achieve Legally Trustworthy AI: A Response to the European Commission’s Proposal for an Artificial Intelligence Act. Artificial Intelligence – Law, Policy, & Ethics, 2021. https://doi.org/10.2139/ssrn.3899991
Uuk, Risto: Manipulation and the AI Act. Future of Life Institute (2022), https://bit.ly/3qzTqpO.
Vergnolle, Suzanne: Identifying Harm in Manipulative Artificial Intelligence Practices.
Internet Policy Review, 2021, https://bit.ly/3Clyg1e.
Winfield, Alan F. T. et al.: IEEE P7001: A Proposed Standard on Transparency. 8 Frontiers in Robotics and AI (2021). https://doi.org/10.3389/frobt.2021.665729
Zorkóczy Miklós: A mesterséges intelligencia egészségügyi jogi és etikai dimenziói. MTA Law Working Papers, 2021/25.
Ződi Zsolt: A mesterséges intelligencia szabályozásának dilemmái. ITKI blog, 2020. augusztus 24., https://bit.ly/3jTb5lW.
Ződi Zsolt: Az Európai Bizottság Mesterséges Intelligencia Kódexének tervezete. Gazdaság és Jog, 2021/5., 1–3.
Zuiderveen Borgesius, Frederik: Discrimination, Artificial Intelligence, and Algorithmic Decision-Making. Strasbourg, Council of Europe, 2018.
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Mezei Kitti
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
