Spontán erdőállományok fafajösszetételének áttekintő értékelése az Országos Erdőállomány Adattár alapján

Szerzők

  • Zagyvai Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.University of Sopron, Faculty of Forestry, Department of Botany and Nature Conservation 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3482

Kulcsszavak:

spontán erdősödés, erdőszukcesszió, fajösszetétel, regeneráció, terjedőképesség, inváziós fafajok

Absztrakt

A kutatás során a spontán eredetű erdők fafajösszetételét elemeztem az Országos Erdőállomány Adattárban „talált” erdőként nyilvántartott állományok adatai alapján. Erdészeti tájanként értékeltem a spontán erdők faállománytípusait. A fafajokat országos és táji szinten hasonlítottam össze a területük, a területükből számított változók, valamint a terjedőképességet és a terjedési lehetőséget leíró TSI index alapján. A legfontosabb fafajok egymáshoz képesti viszonyát sokváltozós statisztikával elemeztem. A spontán erdők nagysága és összetétele jelentős táji változatosságot mutat. A tájak nagy többségében a spontán erdősülő területek az inváziós terjedés színterei [elsősorban fehér akác (Robinia pseudoacacia)]. Az inváziós kockázat mellett, a Dunántúl délnyugati és az Északi-középhegység keleti részén mutatkozik reális lehetőség nagyobb területen, őshonos fafajokkal, diverz módon történő regenerációra. A spontán erdők fajösszetétele jelzi a kocsánytalan tölgy szerepének csökkenését a csertölgyéhez képest. Egyes honos r-K stratégista fafajok [pl. mezei juhar (Acer campeste)] spontán erdősödésben betöltött jelentősebb szerepe természetvédelmi szempontból is előnyös alternatívát kínál a középtávon visszaszoruló honos pionír és az inváziós fafajokkal szemben. Egyes adventív fafajok [pl. ezüst juhar (Acer saccharinum)] még nem tartoznak a legkártékonyabb özönfajok közé, de eredményeim szerint veszélyesebbé válhatnak és jelentősebb természetvédelmi problémát okozhatnak.

Információk a szerzőről

  • Zagyvai Gergely, Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.University of Sopron, Faculty of Forestry, Department of Botany and Nature Conservation 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

    zagyvai.gergely@uni-sopron.hu

Hivatkozások

Adamowski, W., Bomanowska, A. 2011: Forest return on an abandoned field - secondary succession under monitored conditions. Folia Biologica et Oecologica 7: 49-73. https://doi.org/10.2478/v10107-009-0016-z

Albert, Á.J., Tóthmérész B., Török P. 2013: Közép-európai parlagokon zajló spontán gyepesedési folyamatok restaurációs ökológiai szempontú értékelése. Botanikai Közlemények 100: 201-216.

Alexander, V.P., Volker, C.R., Matthias, B., Tobias, K., Daniel, M. 2012: Effects of institutional changes on land use: Agricultural land abandonment during the transition from state-command to market-driven economies in post-Soviet Eastern Europe. Environmental Research Letters 7(2): 024021. https://doi.org/10.1088/1748-9326/7/2/024021

Balogh L., Dancza I., Király G. 2004: A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 61-92.

Barbati, A., Bastrup-Birk, A., Baycheva-Merger, T., Bonhomme, C., Bozzano, M., Bücking, W., Camia, A., Caudullo, G., Cienciala, E., Cimini, D., Clark, D., Cools, N., Corona, P., De Vos, B., Domínguez, G., Edwards, D., Estreguil, C., Filipchuk, A., Fischer, R., Japelj, A. 2011: State of Europe's Forests 2011. Status and Trends in Sustainable Forest Management in Europe. In Proceedings of the Ministerial Conference on the Protection of Forests in Europe. Oslo.

Bartha D. 2020: Fekete Lista. Magyarország inváziós fa- és cserjefajai. / Black List. Invasive tree and shrub species of Hungary. * Szürke Lista. Magyarország potenciálisan inváziós fa- és cserjefajai. / Grey List. Potentially invasive tree and shrub species of Hungary. Soproni Egyetem Kiadó / University of Sopron Press, Sopron. p. 83.

Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V., Zagyvai G. 2018: Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 163-195. https://doi.org/10.17164/EK.2018.011

Bartha D., Bús M. (szerk.) 2017: Az év fája 2014: Mezei juhar (Acer campestre). Országos Erdészeti Egyesület, Budapest. p. 14.

Bartha D., Bús M., Horváth T. (szerk.) 2006: Az év fája 2005: a közönséges boróka (Juniperus communis L.). Saját kiadás. p. 8.

Bartha S., Molnár Zs. (szerk.) 2008: XI. MÉTA - túra (2008. október 13-17.) túrafüzete. Kézirat. Vácrátót. https://doi.org/10.1556/ComEc.9.2008.S.4

Cojzer, M., Diaci, J., Brus, R. 2014: Tending of Young Forests in Secondary Succession on Abandoned Agricultural Lands: An Experimental Study. Forests. 5: 2658-2678. https://doi.org/10.3390/f5112658

Csapody I. 1972: Őshonos-e a szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.) hazánkban és Közép- ill. Dél-Európában. Erdészeti és Faipari Tájékoztató, Sopron. pp. 49-61.

Csontos P, Tamás J. 2005: Tájidegen fajok által meghatározott spontán erdősödő területek növényzetének vizsgálata. Kanitzia 13: 69-79.

Führer E., Marosi Gy., Jagodics A., Juhász I. 2011: A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények 1(1): 17-28.

Gulyás K. 2017: A klímaváltozás hatása a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) elterjedésére és produkciójára. Doktori értekezés. Sopron.

Illyés E., Bölöni J. (szerk.) 2007: Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. Budapest. p. 236.

Jakucs P. 1972: Dynamische Verbindung der Wälder und Rasen. Akadémiai kiadó. Budapest. p. 228.

Korda M. (szerk.) 2016: Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Tanulmánygyűjtemény. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. p. 679.

Ruskule, A., Nikodemus, O., Kasparinska, Z., Kasparinskis, R., Brümelis, G. 2012: Patterns of afforestation on abandoned agriculture land in Latvia. Agroforest Systems 85: 215-231. https://doi.org/10.1007/s10457-012-9495-7

Schmotzer A. 2016: Beerdősülő területek, gyep-erdő mozaikok és szegélycserjések (esettanulmányok). In: Korda M. (szerk.) Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Tanulmánygyűjtemény. Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. pp. 551-574.

Somodi, I., Molnár, Zs., Czúcz, B., Bede-Fazekas, Á., Bölöni, J, Pásztor, L., Annamária Laborczi, A., E. Zimmermann, N. 2017: Implementation and application of Multiple Potential Natural Vegetation models - a case study of Hungary. Journal of Vegetation Science. https://doi.org/10.1111/jvs.12564

Standovár T., Szmorad F., Kelemen K., Kenderes K. 2017: Az erdőállapot-felmérés eredményei. In: Standovár T., Bán M., Kézdy P. (szerk.): Erdőállapot-értékelés középhegységi erdeinkben, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 189-440.

Szmorad F. 2018: A fafajösszetétel. In: Erdőgazdálkodás és erdőkezelés Natura 2000 területeken. Rosalia kézikönyvek (4). Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 111-125.

Teleki, B., Sonkoly, J., Erdős, L., Tóthmérész, B., Prommer, M., Török, P. 2019: High resistance of plant biodiversity to moderate native woody encroachment in loess steppe grassland fragments. Applied Vegetation Science https://doi.org/10.1111/avsc.12474

Tiborcz V., Major F., Zagyvai G., Bartha D. 2019: Négy özönfaj (fehér akác, zöld juhar, amerikai kőris, mirigyes bálványfa) inváziós veszélyeztetésének kockázatbecslése az Országos Erdőállomány Adattár alapján. Tájökológiai Lapok 17(1): 93-106.

Whisenant, S. 2005: Managing and directing natural succession. In: Mansourian, S., Vallauri, D., Dudley, N. (eds.) Forest Restoration in Landscapes. Springer, New York. pp. 257-261. https://doi.org/10.1007/0-387-29112-1_37

Zagyvai G., Csiszár Á., Korda M., Schmidt D., Šporčić D., Teleki B., Tiborcz V., Bartha D. 2012: Előzetes eredmények száraz és félszáraz élőhelyek szukcessziós változásainak vizsgálatáról. Botanikai Közlemények 99(1-2): 123-141.

Zagyvai G. 2016: Közösségi jelentőségű erdei élőhelyek spontán regenerációjának esélyei a Cserhátban - lehetőségek és veszélyek. In: Korda M. (szerk.): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Tanulmánygyűjtemény. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. pp. 575-602.

Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró, 1:1.500.000. In: Pécsi M. (szerk.): Magyarország nemzeti atlasza. Kartográfiai Vállalat, Budapest. p. 89.

URL1: https://easin.jrc.ec.europa.eu/easin (Hozzáférés/accessed: 2020. 04. 22.) - EASIN Union Concern - Európai Inváziós Fajok Információs Hálózata

Letöltések

Megjelent

2020-07-13

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Spontán erdőállományok fafajösszetételének áttekintő értékelése az Országos Erdőállomány Adattár alapján. (2020). TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 18(1), 65-86. https://doi.org/10.56617/tl.3482

Hasonló cikkek

1-10 a 51-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.