Az angol és magyar rendészet és büntető igazságszolgáltatás történetének kezdetei
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja az angol és magyar rendfenntartás kezdeteinek és az azt magában foglaló közigazgatás rendszerének, a büntető igazságszolgáltatás jellemzőinek feltárása, elemzése, összevetése a középkortól a hivatásos rendőri szervezetek megalakulásáig.
Módszertan: A publikáció a vonatkozó angol és magyar nyelvű szakirodalomra, széles körű forrásanyagra támaszkodik. Egyebek között egy Liverpool melletti kisváros rendőrségének történetét feldolgozó, eredeti forrásokra támaszkodó helytörténeti munka adatait is felhasználja.
Megállapítások: A történelmi sajátosságok meghatározók egy ország rendészeti intézményeinek fejlődése szempontjából. Ez a fő magyarázata annak, hogy a rendészet középkori történetének vizsgálata során számos hasonlóságot találunk az angol és a magyar szerveződések és intézmények között. Az ipari és polgári fejlődés eltérő üteme, a feudális viszonyok magyarországi konzerválódása miatt azonban az angol és magyar hivatásos rendőri szervezetek létrejöttét illetően jelentős különbségek láthatóak. Az Egyesült Királyságban a polgárok részéről felmerült igény alapján, alulról jövő kezdeményezésként alakultak ki a különféle, decentralizált rendőri erők, míg Magyarországon a centrális állami rendőrség felülről vezérelve (egyébként a londoni modellt is felhasználva) jött létre. Ez mindenképpen szerepet játszott (játszik) a két országban a rendőrség eltérő megítélésében is.
Érték: Bár a nyugat-európai államok rendőrségeinek előtörténetével viszonylag sok tanulmány foglalkozik, és egy ideje ez a magyar rendészet történetére is igaz,viszonylag kevés a történeti-összehasonlító kutatás. Az itt tárgyalt konkrét témát ilyen részletesen pedig a szerzők tudomása szerint még senki nem vizsgálta.
Hivatkozások
Bacsárdi J., Christián L. & Sallai J. (2018). A mezei rendőrségtől a mezei őrszolgálatig. Magyar Rendészet, 18(4), 31–47. https://doi.org/10.32577/mr.2018.4.2
Bárth J. (2015). Utcakapitányok, fertálymesterek, tizesbírók. In Petercsák T., Veres G. & Verók A. (Szerk.), Tizedesek, utcakapitányok, fertálymesterek a kárpát-medencében (pp. 9–42). Líceum kiadó.
Brown, A. L. (1989). The Governance of Medieval England 1272–1461. Stanford University Press.
Christián L. (2010). Alternatív rendészet. PhD értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar.
Dodsworth, F. (2004). “Civic” police and the condition of liberty: the rationality of governance in eighteenth-century England. Social History, 29(2), 199–216. https://doi.org/10.1080/0307102042000207859
Dodsworth, F. (2008). The Idea of Police in Eighteenth-Century England: Discipline, Reformation, Superintendence, c. 1780–1800. Journal of the History of Ideas, 69(4), 583–604. https://doi.org/10.1353/jhi.0.0016
Endrődy G. (1898). Magyarország rendőrsége az államosítás előtt. Dobay János Könyvnyomdája.
Ereky I. (1935). Közigazgatási reform és a nagyvárosok önkormányzata. In Illyefalvi L. (Szerk.), Statisztikai Közlemények (pp. 27–28). Székesfőváros Házinyomdája.
Ernyes M. (2020). A Fővárosi Rendőrség és a m. kir. rendőrség, valamint a Magyar Rendőrség története a kezdetektől napjainkig I-II. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Hautzinger Z. (2017). A külföldiekre vonatkozó magyar jogi szabályozás fejlődése és története. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar.
Hudson, J. (2014). The Formation of English Common Law. Routledge.
Jewell, H. M. (1972). English Local Administration in the Middle Ages. David & Charles.
Kállay I. (1986). Városi rendészet a XVIII. –XIX. században. In Jogtörténeti értekezések. 15. sz. (pp. 69–91). Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Kállay I. (1988). Fehérvár Regimentuma 1688–1849. A város mindennapjai. Fejér megyei történeti évkönyv, 17(18), 223–283.
Kapronczay K. (2015). Hadegészségügyi állapotok a Rákóczi-szabadságharc idején. In Kapronczay K. (Szerk.), Háború és orvoslás. Orvostörténeti tanulmányok (pp. 52–60.) Magyar Orvos történelmi Társaság.
László Zs. (2008). De politia campestri – A mezei rendőrség intézményéről. Jogtörténeti Szemle,10(1), 46–51. Magyar Közigazgatás (1907). 25(29), 2–14.
Magyary-Kossa Gy. (1931). Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. kötet. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat.
McGovern, J. (2020). The Sheriffs of York and Yorkshire in the Tudor Period, Northern History, 57(1), 60–76. https://doi.org/10.1080/0078172X.2019.1689703
Miskolcziné Juhász B. (2015). A büntetőeljárási szabályok továbbfejlesztésének lehetséges irányai. PhD értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar.
Nagy J. T. (1993). A mezei rendőrségről (Jogszabály és népi jogismeret). In Vadas F. (Szerk.), A Wosinsky Mór (Béri Balogh Ádám) Múzeum Évkönyve (pp. 237–246). Wosinsky Mór Megyei Múzeum.
Nagy V. (1937). A londoni rendőrség. Magyar Rendőr, 4(7), 68–79.
Neocleous, M. (2000). Social Police and the Mechanisms of Prevention: Patrick Colquhoun and the Condition of Poverty. The British Journal of Criminology, 40(4), 710–726. https://doi.org/10.1093/bjc/40.4.710
Petercsák T. (2015). Az egri fertálymesterség korszakai a 18−20. században. In Petercsák T., Veres G. & Verók A. (Szerk.), Tizedesek, utcakapitányok, fertálymesterek a kárpát-medencében (pp. 79–116). Líceum Kiadó.
Sallai J. (2019a). A magyar rendészet története. Rendőrség Tudományos Tanácsa.
Sallai J. (2019b). A municipális rendőrségektől a centralizált, állami rendőrségig. Rendőrségi Tanulmányok, 3(ksz), 8–39.
Sallai J. (2020). Orvos vagy egészségügyi rendészet története az ókortól a XIX. század végéig. Belügyi Szemle, 68(5), 91–100.
Sallai J. (2021). A magyar rendészettudomány etablációja és akkreditációja Magyarországon. Rendőrség Tudományos Tanácsa.
Smith, N. E. (2001). The Wallasey Police. Printfine Ltd. https://docplayer.net/42347246-Dedication-author-s-note.html
Szabó J. (2015). A fertálymesterség Gyöngyösön (1761–1874). In Petercsák T., Veres G. & Verók A. (Szerk.), Tizedesek, utcakapitányok, fertálymesterek a kárpát-medencében (pp. 42–66). Líceum Kiadó.
Szántó R. (2001). Derby grófság települései, birtokszerkezete, társadalma és politikai intézményei a XIV. század végén és a XV. század első felében, PhD értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola.
Szántó R. (2002). A középkor végi angliai és magyarországi birtokostársadalom összehasonlítása. Acta Universitatis Szegediensis: Acta historica, (112), 19–35.
Szikinger I. (2012). A magyar rendvédelmi jog alapjai. Rendvédelem-történeti füzetek, 22(26), 133–140.
Takáts S. (1947). Rendészet Angliában, Magyar Rendőr 14(11), 4–5.
Völgyesi L. (2008). Városi alkotmányosság az újkori Magyarországon. PhD értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Zsoldos I. (1843). A mezei rendőrség főbb szabályai. Az 1840: IX. törvénycikkely nyomán. Pápai Református Kollégium.
.png)
