Nemzetközi korrupciós rangsorok tudományos megbízhatósága
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2019_3_1Kulcsszavak:
korrupció, percepció, rangsor, mérés, módszertan, minta, D73, Z18, C18Absztrakt
A korrupció - rejtőzködő természetéből fakadóan - nehezen mérhető. A módszertanilag nem kellőképpen megalapozott mérések és az így kialakított rangsorok azonban legalább olyan gazdasági kockázatot jelentenek, mint maga a korrupció. Jelen tanulmány célja, hogy a dokumentumelemzés módszerét alkalmazva, a szakirodalom áttekintését követően megvizsgálja a legismertebb korrupciós percepciós index számításának módszertani megfelelőségét. A korrupciós mérésekkel szemben a nemzetközi szakirodalomban megfogalmazott legfontosabb kritikák is rávilágítanak arra, hogy a legtöbb esetben nem biztosított a korrupciós méréseket kibocsátó szervezetek függetlensége, a felhasznált adatforrások és az alkalmazott módszertan transzparenciája. Mindezekből következően, valamint a válaszadói csoport nem megfelelő összeállítása, az adatforrások összesítésének hiányosságai miatt - módszertani megalapozottság hiányában - az eredmények nem alkalmasak az egyes országok összehasonlítására, tudományos következtetések levonására, de még olyan diagnózist sem állítanak fel a vizsgált jelenséggel kapcsolatban, amely hatékony eszközként szolgálhatna a megfelelő szakpolitikai döntések meghozatalához.
Hivatkozások
Apaza, C. R. (2009). Measuring governance and corruption through the worldwide governance indicators: Critiques, responses, and ongoing scholarly discussion. PS: Political Science & Politics, 42(1), pp. 139-143
Dadašov, R., Hefeker, C., Lorz, O. (2017). Natural resource extraction, corruption, and expropriation. Review of World Economics, 153(4), pp. 809-832, https://doi.org/10.1007/s10290-017-0288-y
Donchev, D., ujhelyi, G. (2014). What do Corruption Indices Measure? Economics & Politics 26(2), pp. 309-331, https://doi.org/10.1111/ecpo.12037
ferwerda, J., Deleanu, I., & unger, B. (2017). Corruption in public procurement: finding the right indicators. European Journal on Criminal Po-licy and Research, 23(2), pp. 245-267, https://doi.org/10.1007/s10610-016-9312-3
Galtung, f. (2006). “Measuring the Immeasurable: Boundaries and Functions of (Macro) Corruption Indices”, in Sampford, C., shacklock, A., Connors, C., Galtung, f. (eds.). Measuring Corruption, Ashgate, Hampshire, uk and Vermont, us, pp. 101-130
Gutmann, J., Padovano, f., Voigt, s. (2015). Perception vs. Experience: Explaining Differences in Corruption Measures using Microdata, ssRN: https://ssrn.com/abstract=2659349, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2659349
Hawken A., Munck, G. (2009). Do You know Your Data? Measurement Validity in Corruption Research, working paper, school of Public Policy, Pepperdine university (Malibu: California)
Heywood, P. M., Rose, J. (2014). “Close but no Cigar”: the measurement of corruption. Journal of Public Policy, 34(3), pp. 507-529, http://dx.doi.org/10.1017/s0143814X14000099
Jahedi, s., f. Méndez (2014). On the advantages and disadvantages of subjective Measures. Journal of Economic Behavior & Orga-nization, 98(C), pp. 97-114, http://dx.doi.org/10.1016/j.jebo.2013.12.016
Johnston, M. (2004). Comparing corruption: Participation, Institutions, and Development, in Heffernan, W. C., kleinig J. (eds.). Private and Pub-lic Corruption, Rowman & Littlefield, pp. 275-322
Knack, s. (2006). Measuring corruption in Eastern Europe and Central Asia: a critique of the cross-country indicators. The World Bank. ssRN: https://ssrn.com/abstract=923275
Krige, J. (1999). The ford foundation, Europe-an physics and the cold war. Historical Studies in the Physical and Biological Sciences, 29(2), pp. 333-361, http://dx.doi.org/10.2307/27757813
Lambropoulou, E. (2012). Myths and Realities about Corruption in Public Administration and its Discourse in Greece, Amsterdam Law Forum, 4(3). pp. 77-96
Laufer, W. s. (2006). The Importance of Cynicism and Humility: Anti-Corruption Partnerships with the Private sector. Development Outreach, 8(2), pp. 18-21
Malito, D. (2014). Measuring corruption indicators and indices. Robert schuman Centre for Advanced studies Research Paper, 13, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2393335
Mungiu-Pippidi, A., Dadašov, R. (2016). Measuring control of corruption by a new index of public integrity. European Journal on Criminal Policy and Research, 22(3), pp. 415-438
McMann, k. M., Pemstein, D., seim, B., Teorell, J., Lindberg, s. I. (2016). strategies of validation: Assessing the varieties of democracy corruption data. V-Dem Working Paper, 23
Németh E., körmendi G., Kiss B. (2011). korrupció és nyilvánosság: a média hatása a korrupcióra és annak társadalmi megítélésére. Pénzügyi Szemle/Public Finance Quarterly, 56, 57-65. oldal
Németh E., Martus B., Vargha B., Gergely sz., Vasváriné J., Jakovác k. (2017). Elemzés a közszféra integritási helyzetéről 2017, A hazai integritás helyzete a köz- és a magánszektor érintkezési felületén, https://asz.hu/storage/files/files/Publikaciok/Elemzesek_ tanulmanyok/2017/int_koz2017.pdf?ctid=1126
Olken, B. A. (2007). Monitoring Corruption: Evidence from a field Experiment in Indonesia. Journal of Political Economy, 115(2), pp. 200-249, http://dx.doi.org/10.1086/517935
Olken, B.A. (2009). Corruption Perceptions vs. corruption reality. Journal of Public Economics 93 (7-8), pp. 950-964, http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/s0047-2727(09)00031-0
Roca, T., Orme, W., Brown, J. (2010). fear and Loathing of the Corruption Perception Index: Does Transparency International Penalize Press freedom? DOI: 10.2139/ssrn.1694211
Sampson, s. (2010). Diagnostics: Indicators and transparency in the anti-corruption industry. In Jansen, s., schröter, E., stehr, N. (eds.). Transparenz: Multidisziplinäre Durchsichten durch Phänomene und Theorien des Undurchsichtigen (pp. 97-111), Vs Verlag für sozialwissenschaften
Sampson, s. (2015). The anticorruption package. Ephemera: Theory and Politics in Organization, 15(2), pp. 115-123
Shore, C. (2005). „Culture and Corruption in the Eu: Reflections on fraud, Nepotism and Cronyism in the European Commission”, in Hal-ler, D., shore, C. (eds.) Corruption: Anthropological Perspectives, Pluto Press
Strauss, E. N. (2013). Easing out the fCPA facilitation payment exception. BuL Rev., 93, 235
Søreide, T. (2006). Is it wrong to rank? A critical assess ment of corruption indices. Chr. Michelsen Institute
Trapnell, s. E. (2015). user’s Guide to Measuring Corruption and Anti-Corruption. United Nations Development Programme, https://www.undp.org/content/undp/en/home/librarypage/democratic-governance/anti-corruption/user-s-guide---measuring- corruption-and-anticorruption.html
Treisman D. (2007). What Have We Learned About the Causes of Corruption from Ten Years of Cross-National Empirical Research? Annual Review of Political Science, Vol 10, pp. 211-244, https://doi.org/10.1146/annurev.polisci.10.081205.095418
Warren, D. E., Laufer, W. s. (2009). Are corruption indices a self-fulfilling prophecy? A social labeling perspective of corruption. Journal of Busi-ness Ethics, 88(4), pp. 841-849, https://doi.org/10.1007/s10551-009-0316-5
Weber Abramo, C. (2008). How Much Do Perceptions of Corruption Really Tell us? Economics: The Open Access, Open-Assessment E-Journal 2, http://dx.doi.org/10.5018/economics-ejournal.ja.2008-3
zaman, A., faiz-ur-Rahim (2009). Corruption: measuring the unmeasurable. Humanomics, 25(2), pp. 117-126, https://doi.org/10.1108/08288660910964184
Századvég (2016). Nemzetközi indexek mód-szertani korlátai és kritikája. https://szazadveg.hu/uploads/media/57e3d8e300c7d/szazadveg-elemzes-a-nemzetkozi-indexeknek-komoly-hianyossagai-es-korlatai-tanulmany.pdf
