Dante Alighieri, Komédia I. Pokol. Kommentár, szerk. Kelemen János, közrem. Berényi Márk, Draskóczy Eszter, Hoffmann Béla, Mátyus Norbert, Nagy József, Tóth Tihamér, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, ELTE BTK, 2019

Absztrakt

Recenzió a Magyar Dantisztikai Társaság Pokol-kommentárjáról.

Több mint 550 oldalon, keménykötésben foghatja végre kezébe az olvasó Dante Alighieri Isteni színjátékának az első részét kísérő tudományos kommentárt. Bár a szerző idestova hétszáz éve meghalt, élete főművét az azóta eltelt időben folyamatosan értelmezték és újraértelmezték, nemcsak a Commedia poétikai kiválósága, hanem talán az abban rögzített világkép és -rend nyújtotta stabilitás és biztonságérzet vonzósága miatt is. Akár a középkor gondolkodását akarja belőle jobban megérteni az ember, akár a saját világnézetét tenné próbára a dantei tükörben, a Commedia olyan fogódzó, amely még sokáig segítségére lesz az ilyen kérdésekkel küzdő olvasónak. A mű aktualitását jelzi, hogy nemrég Ferenc pápa is újraolvasásra ajánlotta a művet, hogy „tudatosuljon bennünk száműzöttségünk, és hagyjuk, hogy elindítsa bennünk a megtérés folyamatát a rendezetlenségből a bölcsesség, a bűnből az életszentség, a nyomorból a boldogság, a pokol szörnyűségének szemléléséből a paradicsom boldogító megtapasztalása felé.” Persze a második „nagy lemondás” (Pokol, III, 60.) haszonélvezője helyében én sem mondanék rosszat Dantéról és művéről, de ezt majd a kellő időben megbeszélik ők ketten az égi rózsa valamelyik szirmán üldögélve. Ugyancsak a Commedia iránti érdeklődés jele, hogy 2016-ban jelent meg Nádasdy Ádám új magyar fordítása részletes jegyzetapparátussal, magyarázó ábrákkal és táblázatokkal. De akkor mivégre az újabb kiadvány?