Évelő élőmulcs keverékek hatása a gyomosodásra

Main Article Content

Gál Izóra
Madaras Krisztina
Pusztai Péter

Absztrakt

Az ökológiai gazdálkodásban tilos a gyomirtószerek használata. Emiatt a nagyobb felületen zajló zöldségtermesztésben leggyakrabban a mechanikai gyomszabályozásra, azaz a sorközök kapálására, illetve a talajtakarásra hagyatkoznak a gazdák. A talaj takarására holt vagy élő mulcsot használhatunk. Az élőmulcsok, a kultúrnövénnyel egy időben, annak sorközeiben vagy a teljes felületen azzal együtt növő talajtakarásra használt növények. A holt mulcshoz képest számos közismert pozitív hatással bírnak a talaj szerkezetére, vízbefogadó képességére, a talajélet támogatására. Ezen túl biztosítják a talajtakarás egyik fő célját, a kultúrnövénnyel versengő gyomnövények minél kisebb energia és időráfordítással történő visszaszorítását is. Ez utóbbi hatást vizsgáltuk a 2018-ban elvetett háromféle kétfajú keveréket a kapált kontrollal összevetve. A kísérlet első évében palántázott csemegekukorica, míg a második évben ugyanazon a területen vetett kifejtőbab volt a főnövény. Az évelő keverékek fűféle komponense mindhárom esetben az angol perje (Lolium perenne), míg a pillangós komponensek a fehér here (Trifolium repens), a komlós lucerna (Medicago lupulina) és a nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria) voltak. A bevetett sorközöket egy tenyészidőszakon belül többször kaszáltuk, a gyom- és az élőmulcsnövények felületborítását és a főnövény terméseredményeit mértük. A két éves vizsgálati időszak lehetőséget nyújtott az egyes keverékek különböző gyoméletforma csoportokra gyakorolt gyomelnyomó és termésszintet befolyásoló hatásának felmérésén túl, az évelő keverék komponenseinek a telepítés évében, majd a következő évben tapasztalható borításváltozásának nyomonkövetésére is. Az első évben inkább a pillangós komponens, míg a második évben megerősödve már a fűkomponens is kifejtette gyomelnyomó hatását. A palántázott csemegekukorica terméseredményét nem, míg a vetett kifejtőbab termésmennyiségét kifejezetten negatívan befolyásolta az élőmulcs.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Gál, Izóra, Krisztina Madaras, és Péter Pusztai. 2023. „Évelő élőmulcs keverékek hatása a gyomosodásra”. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 18 (Különszám):129-39. https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.kulonszam.129-139.
Rovat
Tanulmányok
Szerző életrajzok

Gál Izóra, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet, Agroökológiai és Ökológiai Gazdálkodási Tanszék (Gödöllő)

egyetemi docens

Madaras Krisztina, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet, Agroökológiai és Ökológiai Gazdálkodási Tanszék (Gödöllő)

tanszéki munkatárs

Pusztai Péter, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet, Agroökológiai és Ökológiai Gazdálkodási Tanszék (Gödöllő)

egyetemi docens

Hivatkozások

/848 (EU) rendelet (2018) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Bhaskar, V., Westbrook, A., Bellinder, R., DiTommaso, A. (2021): Integrated management of living mulches for weed control: A review. Weed Technology, 35 (5): 856–868. https://doi.org/10.1017/wet.2021.52

FAO (2019): Soil erosion: the greatest challenge to sustainable soil management. Róma.

Frye, W. W., Smith, W. G., Williams, R. J. (1985): Economics of winter cover crops as a source of nitrogen for no-till corn. J. Soil Water Conserv., 40: 246–249.

Grundy, A. C., Bond, B. (2007): Use of non-living mulches for weed control. In: Upadhyaya, M. K., Blackshaw, R. E. (szerk) Non-chemical Weed Management: Principles, Concepts and Technology. Wallingford, UK: CABI 135–153. https://doi.org/10.1079/9781845932909.0135

Hartwig, N., Ammon, H. U. (2002): Cover crops and living mulches. Weed Science, 50 (6): 688–699. https://doi.org/10.1614/0043-1745(2002)050[0688:AIACCA]2.0.CO;2

Hartwig, N. L. (1988): Crownvetch and min- or no-tillage crop production for soil erosion control. Abstr. Weed Sci. Soc. Am., 28: 98.

Hartwig, N. L., Hoffman, L. D. (1975): Suppression of perennial legume and grass cover crops for no-tillage corn. Proc. Northeast. Weed Sci. Soc., 29: 82–88.

Hunyadi K., Béres I., Kazinczi G. (szerk.) (2000): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

KSH (2023): <https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0045.html> (2023.02.17.)

Leary, J., DeFrank, J. (2000): Living Mulches For Organic Farming Systems, HortTechnology, 10 (4): 692–698. https://doi.org/10.21273/HORTTECH.10.4.692

Malézieux, E., Crozat, Y., Dupraz, C., Laurans, M., Makowski, D., Ozier-Lafontaine, H., Rapidel, B., de Tourdonnet, S., Valantin-Morison, M. (2009): Mixing plant species in cropping systems: concepts, tools and models: a review. In: Lichtfouse, E., Navarrete, M., Debaeke, P., Véronique, S., Alberola, C. (szerk): Sustainable Agriculture. Dordrecht: Springer Netherlands. 329–353. https://doi.org/10.1007/978-90-481-2666-8_22

Petit, S., Cordeau, S., Chauvel, B., Bohan, D., Guillemin, J-P., Steinberg, C. (2018): Biodiversity-based options for arable weed management. A review. Agron Sustain Dev, 38: 48. https://doi.org/10.1007/s13593-018-0525–3

Pusztai P. (2010): Talajtakarási módszerek összehasonlító értékelése paradicsomtermesztésben. PhD dolgozat, Budapest.

Wojciechowski, W., Adamczewska-Sowińska, K., Krygier, M. (2012): Effect of Living Mulches on Selected Soil Structure Indicators in Eggplant Cultivation. Veg. Crops Res. Bull., 77: 49–59. https://doi.org/10.2478/v10032-012-0015-0