Disaster Preparedness and Risk Reduction
Published January 23, 2020 | Version v1
Book chapter Open

Perspectives on the new challenges in disaster management – considering social vulnerability and building on resilience

Creators

  • 1. Central European University; Hungarian Red Cross

Contributors

  • 1. Central European University; Hungarian Red Cross

Description

The current disaster management paradigm often uses words leaving an impression that the authorities somehow shepherd the population towards the “expected behavioural forms”. Using technological and law enforcement approach, the focus is put to the work of the authorities through the whole disaster management cycle. The overall aim of this is to minimize the physical risks in order to provide safety for the population and its material values. By contrast, an emerging approach takes social-economical aspects into consideration just as well as physical risk factors. The Social Vulnerability paradigm observes and address disasters with an interdisciplinary toolkit in order to reduce vulnerability and enhance the resilience of communities.

Notes

This e-book is published within the framework of the project IRONORE 2019. The project is co-financed by the European Commission under the contract UCPM-2018-EX-AG-828918.

Files

Molnár 2020.pdf

Files (632.0 kB)

Name Size Download all
md5:59dabaa39fa0e7c9ac22e964b1e1f050
632.0 kB Preview Download

Additional details

References

  • Akter, S., & Mallick, B. (2013). The poverty-vulnerability-resilience nexus: Evidence from Bangladesh. Ecological Economics, 96, 114–124. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2013.10.008
  • Balica, S. F., Dinh, Q., & Popescu, I. (2015). Vulnerability and Exposure in Developed and Developing Countries: Large-Scale Assessments. In P. Paron & G. Di Baldassare (Eds.), Hydro-Meteorological Hazards, Risks, and Disasters (pp. 125–162). Elsevier.
  • Bányász, P. (2013). A közösségi média szerepe a települések életében, kiemelten a rendkívüli események kezelésében. Településföldrajzi Tanulmányok, 2(2), 137–145.
  • Batory, A., & Svensson, S. (2019). The fuzzy concept of collaborative governance: A systematic review of the state of the art. Central European Journal of Public Policy, 13(2), 28–39. https://doi.org/10.2478/cejpp-2019-0008
  • Bonnyai, T. (2013). A lakosságfelkészítés lehetséges módszertana a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmének rendszerében. Hadmérnök, VIII(3), 58–73. http://hadmernok.hu/133_07_bonnyait.pdf
  • Bonnyai, T. (2014). A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében [Nemzeti Közszolgálati Egyetem]. https://doi.org/10.17625/NKE.2015.001
  • Cole, S. (2004). Geohazards in Social Systems: An Insurance Matrix Approach. In Y. Okuyama & S. E. Chang (Eds.), Modeling Spatial and Economic Impacts of Disasters (pp. 103–118). Springer.
  • Endrődi, I., Csepregi, P., & Teknős, L. (2014). Az önkéntes polgári védelmi erők új dimenziója , avagy a magyar Felsőoktatási Intézmények Önkéntes Mentőszervezeteinek megalakításának szükségessége , jelentősége a hazai katasztrófavédelmi rendszerben. http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/532-onkentes-mentoszervezetek-a-felsooktatasi-intezmenyekben-tudomanyos-dij-2014.pdf
  • Fatemi, F., Ardalan, A., Aguirre, B., Mansouri, N., & Mohammadfam, I. (2017). Social vulnerability indicators in disasters: Findings from a systematic review. International Journal of Disaster Risk Reduction, 22, 219–227. https://doi.org/10.1016/j.ijdrr.2016.09.006
  • Fordham, M., Lovekamp, W. E., Thomas, D. S. K., & Phillips, B. D. (2013). Understanding social vulnerability. In D. S. K. Thomas, B. D. Phillips, W. E. Lovekamp, & A. Fothergill (Eds.), Social vulnerability to disasters (pp. 1–32). CRC Press.
  • Hábermayer, T., Hornyacsek, J., & Muhoray, Á. (2018). Katasztrófavédelmi önkéntesek motiváció kutatása a védekezések hatékonyságának növeléséhez. Hadmérnök, XIII.(2), 159–171. http://www.hadmernok.hu/182_12_habermayer.pdf
  • Hornyacsek, J. (2008). A lakosság önvédelmi készsége növelésének gyakorlata 1. Polgári Védelmi Szemle, 2, 53–63. http://www.mpvsz.hu/letoltes/pvszemle/pv2008_2.pdf
  • Hornyacsek, J. (2011a). A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében (1th ed.). "Biztonságunk érdekében" Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület. http://www.drhornyacsek.hu/sajat publikaciok/vedelmi kepessegek.pdf
  • Hornyacsek, J. (2011b). Földrengés! fel vagyunk készülve? Hadmérnök, VI.(1), 276–295. http://portal.zmne.hu/download/bjkmk/kmdi/hadmernok/2011_1_hornyacsek.pdf
  • Hornyacsek, J., & Hülvely, L. (2009). A lakosság önvédelmi készsége növelésének gyakorlata 2. Polgári Védelmi Szemle, 1, 124–140.
  • James, H., & Paton, D. (Eds.). (2015). The Consequences of Disasters : Demographic, Planning, and Policy Implications. Charles C Thmas Publisher LTD.
  • James, H., & Paton, D. (Eds.). (2015). The Consequences of Disasters : Demographic, Planning, and Policy Implications. Charles C Thmas Publisher LTD. Kispál, J., & Nagy, G. (2017). A biztonság, mint szubjektív tényező a városfejlesztésben – esettanulmány Szolnok város példáján. In G. Keresztes (Ed.), Tavaszi Szél 2017 / Spring Wind : Tanulmánykötet (pp. 324–338). Doktoranduszok Országos Szövetsége. https://doi.org/10.23715/TSZ.2017.3
  • Koós, B. (2015). A szegénység és depriváció a magyar településállományban az ezredfordulót követően – avagy kísérlet a települési deprivációs index létrehozására. Tér És Társadalom, 29(1). https://doi.org/10.17649/TET.29.1.2681
  • Kovalovszki, K., & Papp, B. (2018). Lakosságfelkészítés japánban a tokiói rinkai katasztrófamegelőzési park látogatása kapcsán. Hadmérnök, XIII.(2), 191–200.
  • Maskey, S., & Trambauer, P. (2015). Hydrological modeling for drought assesment. In P. Paron & G. Di Baldassare (Eds.), Hydro-Meteorological Hazards, Risks, and Disasters (pp. 263–282). Elsevier.
  • Masterson, J. H., Peacock, W. G., Van Zandt, S. S., Grover, H., Schwarz, L. F., & Cooper Jr., J. T. (2014). Planning for Community Resilience : A Handbook for Reducing Vulnerability to Disaster. Island Press. https://doi.org/10.5822/978-1-61091-586-1
  • Mógor, J. (2010). A lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosításának kutatása a súlyos ipari balesetek elleni védekezésben. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.
  • Molnár, A. (2017). A társadalmi sérülékenység vizsgálatának lehetőségei Magyarországon. In Z. Futó (Ed.), Magyar vidék - Perspektívák, megoldások a XXI. században (pp. 261–269). Szent István Egyetem.
  • Molnár, A., & Devaney, L. (2016). Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (A. Molnár (Ed.)). Magyar Vöröskereszt. http://www.mek.oszk.hu/16400/16467/index.phtml
  • Nováky, M. (2015). Önkéntes mentőszervezetek alkalmazásának lehetőségei. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, XVI., 325–331. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2016.26.1-2.75
  • Nováky, M., & Endrődi, I. (2016). Polgári védelem és az önkéntesség. Védelem Tudomány, I.(4.), 271–283. https://vedelemtudomany.hu/?pageid=archive_articles&evfolyam=I&szam=4&ev=2016&ho=12
  • Oliver-Smith, A. (2013). A matter of choice. International Journal of Disaster Risk Reduction, 3(1), 1–3. https://doi.org/10.1016/j.ijdrr.2012.12.001
  • Oliver-Smith, A., Alcántara-Ayala, I., Burton, I., & Lavell, A. (2016). The social construction of disaster risk: Seeking root causes. International Journal of Disaster Risk Reduction. https://doi.org/10.1016/j.ijdrr.2016.10.006
  • Plébán J., K. (2016). A települési önkéntes mentőcsoportok védekezésének feltételrendszere. Hadtudomány, 1(2), 75–85.
  • Rufat, S., Tate, E., Burton, C. G., & Maroof, A. S. (2015). Social vulnerability to floods: Review of case studies and implications for measurement. International Journal of Disaster Risk Reduction, 14, 470–486. https://doi.org/10.1016/j.ijdrr.2015.09.013
  • Sáfár, B. (2018). A humanSawada, Y., & Takasaki, Y. (2017). Natural Disaster, Poverty, and Development: An Introduction. World Development, 94, 2–15. https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2016.12.035itárius segítségnyújtás elméleti és gyakorlati kérdései a Vöröskereszt nemzetközi tevékenységének tükrében. National University of Public Service.
  • Tedim, F., Garcin, M., Vinchon, C., Carvalho, S., Desramaut, N., & Rohmer, J. (2014). Comprehensive Vulnerability Assessment of Forest Fires and Coastal Erosion: Evidences from Case-Study Analysis in Portugal. In J. Birkmann, S. Kienberger, & D. E. Alexander (Eds.), Assessment of Vulnerability to Natural Hazards : A European Perspective (pp. 149–178). Elsevier.
  • Tóth, F., Harmati, I., & Cseh-Szakál, T. (2012). Kockázatbecslési eljárás - Településeink veszélyeztetettsége. Védelem Online, March. http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/430-kockazatbecslesi-eljaras-telepuleseink-veszelyessege.pdf
  • Túriné Barta, Á. (2020). Die Öffentlichkeitstätigkeit des ungarischen Katastrophenschutzes. In A. Molnár (Ed.), First conference on Effective Response. Hungarian Red Cross.
  • Veresné Hornyacsek, J. (2004). Katasztrófavédelem és közoktatás. Új Pedagógiai Szemle, 54.(1.), 114–121. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00078/2004-01-mu-Veresne-Katasztrofavedelem.html