A heterodox közgazdaságtan helyzete a gazdaságtudományban
Kulcsszavak:
ortodox gazdaságtan, heterodox gazdaságtan, metodológia, gazdaságpolitika, B2, B41, B5, E7Absztrakt
Az ortodox gazdaságtan (a gazdaságtan, illetve a neoklasszikus gazdaságtan fő áramlata) a gazdaságelméletben vezető szerepet játszik. Intellektuális ellentmondásai ellenére a felsőoktatásban továbbra is a tananyag alapvető részét képezi. Az ortodox gazdaságelmélet egyik alternatívájának a heterodoxiát lehet tekinteni, amely három elméleti megközelítésből táplálkozik, a baloldali heterodoxiából, az új osztrák gazdasági iskolából valamint a neoheterodoxiából. A tanulmány célja, hogy bemutassa az ortodox, illetve a heterodox gazdaságelmélet közötti különbségeket, megtalálja a heterodoxia egyes áramlatai közötti hasonlóságokat, továbbá meghatározza a köztük lévő különbségeket. A heterodoxia jellemzője, hogy szakít az ortodox gazdaságtannal, kiemelten annak kutatási módszereivel. A heterodox közgazdászok axiómája, hogy nem értenek egyet azzal a felfogással, miszerint a döntéshozás mindig racionális, hogy a homo economicus egy mindig jelenlévő koncepció, a formális-deduktív megközelítés, a matematikai módszerek alkalmazása vagy zárt rendszer pozíciójából való megközelítés nem mindig célravezető. A heterodox gazdaságtan széles körű elméleti hagyományokkal rendelkezik, és nem csak baloldali heterodoxia; az új osztrák gazdasági iskola és az új heterodoxia között is vannak különbségek, mégpedig egyes irányain belül is.
Hivatkozások
Becker, J. et al. (2009). Heterodoxe Ökonomie. [Heterodox gazdaságtan.] Marburg, Metropolis Verlag
Chytil, Z., Klesla, A (2018). Nositel Nobelovy ceny za ekonomii pro rok 2017. [A közgazdasági Nobel-díj nyertese 2017-ben.] Politická Ekonomie, 66(5), pp. 652–659
Coase, R. (1999). Interview with Ronald Coase. [Interjú Ronald Coase-zal.] Az International Society for New Institucional Economics hírlevele, 2(1)
Davidson, P. (2002). Financial Markets, Money and the Real World. [Pénzügypiacok, pénz és a valós vi lág.] Edward Elgar, Cheltenham, Egyesült Királyság Northampton, USA
Davis, J. B. (2008). The Nature of Heterodox Economics. [A heterodox gazdaságtan természete.] In: Ontology and Economics. Tony Lawson and His Critics. [Ontológia és gazdaságtan. Tony Lawson és kri tikusai.] Routledge, London és New York
Dequech, D. (2007). Neoclassical, Mainstream, Orthodox, and Heterodox Economics. [Neoklasz szikus, fősodorbeli, ortodox és heterodox gazdaság tan.] Journal of Post Keynesian Economics, 30(2), pp. 279–302
De Vroey, M., Pensieroso, L. (2016). The Rise of a Mainstream in Economics. [A fősodorbeli gaz daság felemelkedése.] Discussion Paper, 26. kötet, Institut de Recherches Èconomiques et Sociales de l’Université catholique de Louvain
Friedman, M. (1999). Conversation with Milton Friedman. Conversations with Leading Economists: Interpreting Modern Macroeconomics. [Beszélge tések Milton Friedman-nal, Beszélgetések vezető közgazdászokkal.] Edward Elgar, Cheltenham, pp. 124–144
Galbraith, J. K. (1958). A gazdag társadalom. Haughton Mifflin, Boston
Hayek, F. A. (1952). The Counter-Revolution of Science: Studies in the Abuse of Reason [A tudo mány ellenforradalma: Tanulmányok az értelemmel való visszaélésről.] Free Press, Prága (1995)
Hayek, F. A. (1989). The Pretence of Knowledge. [A tudás látszata.] American Economic Review, 79(6), pp. 3–7
Hayek, F. A. (1990). The Fatal Conceit: The Errors of Socialism. [Végzetes önhittség: A szocializmus hibái.] Routledge, London.
Hogenová, A. (2001). Logos a jeho problemati ka. E-LOGOSVŠE. Elérhető: https://nb.vse.cz/kfil/ elogos/epistemology/hogen4-01.htm
Holman, R. (2001). Dějiny ekonomického myšlení. [A gazdasági gondolkodás története.] C.H.Beck, Prága
Horbulák, Zs. (2015). Finančné dejiny Európy: história peňažníctva, bankovníctva a zdanenia. [Eu rópa pénzügyi története: A pénz, a bankok és az adó zás története.] Wolters Kluwer, Pozsony
Kahneman, D., Tversky, A. (1979). Prospect Theory: An Analysis of Decisions under Risk. [A táv lat elmélet: A kockázatnak kitett döntések elemzése.] Econometrica, 47, pp. 313–327
Lawson, T. (2006). The Nature of Heterodox Economics. [A heterodox gazdaságtan természete.] Cambridge Journal of Economics, 30(4), pp. 483– 505
Lawson, T. (2003). Reorienting Economics. [A gazdaságtan reorientációja.] Routledge, London és New York
Lentner, Cs., Kolozsi, P. P. (2019). Innovative Ways of Thinking Concerning Economic Gover nance after the Global Financial Crisis. Problems and Perspectives in Management. [Innovatív gon dolkodásmódok a gazdasági irányításról a globális pénzügyi válság után.] Business Perspectives, 17 (3), pp. 122–131 Elérhető: https://dx.doi.org/10.21511/ppm.17(3).2019.10
Lipsey, R. G. (2001). Successes and Failures in the Transformation of Economics. [Sikerek és kudarcok a gazdaságtan átalakulásában.] Journal of Economic Methodology, 8(2), pp. 169–202
Mill, J. S. (1882). A System of Logic, Ratiocinative and Inductive Being. A Connected View of the Principles of Evidence, and the Methods of Scientetic Investigation. [Egy logikai rendszer, következtető és in duktív lét. Egy kapcsolódó nézet a bizonyítás elveiről, és a tudományos vizsgálat módszerei.] 8. kiadás, Har per & Brothers, Publishers, New York
Minsky, H. P. (1986). Stabilizing an Unstable Economy. [Egy instabil gazdaság stabilizálása.] Yale University Press, New Haven
Minsky, H. P. (1992). The Financial Instability Hypothesis. [A pénzügyi instabilitás hipotézis.] Working Paper no. 74. Levy Economics Institute, Elér hető: https://www.levy.org/pubs/wp74.pdf
Mises, von L. (1996). Human Action: A Treatise on Economics. [Emberi tevékenység: Értekezés a gazda ságtanról.] 4. kiadás, Foundation for Economic Edu cation, New York
Móczár J. (2017). Ergodikus versus bizonytalan pénzügyi folyamatok I–II. rész: Neoklasszikus és in tézményi közgazdaságtan. Pénzügyi Szemle, 62(4), 476–497. oldal
Oláh D. (2018). A neoliberalizmus mint politi kai program létrejötte és megvalósításának elemei. Pénzügyi Szemle, 63(1), 96–113. oldal
Rosen, S. (1997). Austrian and Neoclassical Economics: any Gains From Trade? [Osztrák és neo klasszikus gazdaságtan: van bármilyen haszon a ke reskedelmen?] Journal of Economic Methodology, 2(4), pp. 139–152
Skott P. (2011). Post-Keynesian Theories of Business Cycles. [Az üzleti ciklusok posztkeynesiánus elméletei.] Working Paper 2011-21. University of Massachusats, Amherst
Smith, A. (2002). The Theory of Moral Sentiments. [A morális felfogás elmélete.] Cambrid ge University Press, Cambridge
Sojka, M. (2009). Stane se institucionální ekonomie paradigmatem 21. století? [Az intézmé nyi gazdaságtan lesz a XXI. század paradigmája?] Politická Ekonomie, 56(3), pp. 297–304
Soto, J. H. (2010).The Austrian School: Market Order and Entrepreneurial Creativity. [Az osztrák is kola: Piaci rend és a vállalkozói kreativitás.] Edward Elgar, Cheltenham
Thaler, R. H. (2015). Misbehaving: The Making of Behavioral Economics. [Rossz viselkedés: A viselkedé si közgazdaságtan létrehozása.] WW Norton & Co, New York
Walras, L. (2014). Elements of Pure Economics, Or the Theory of Social Wealth. [A tiszta közgazda ságtan elemei, avagy a társadalmi gazdagság elmélete.] Cambridge University Press, Cambridge
New Weather Institute (2017). A közgazdaságtan megreformálásának 33 tézise. Elérhető: https://www. newweather.org/2017/12/12/the-new-reformation 33-theses-for-an-economics-reformation/
