Degludek/liraglutid és glargin/lixisenatid fix kombinációs készítmények hatékonyságának összehasonlítása – network analízis

Visolyi Gergely dr.,⁽¹⁾ Domján Beatrix dr.,⁽²⁾ Svébis Márk M. dr.,⁽²⁾ Lovász Barbara dr.,⁽²⁾ Tabák Gy. Ádám dr.^(2,3)

Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. Belgyógyászati Osztály, Budapest,¹ Semmelweis Egyetem, ÁOK, I. Belgyógyászati Klinika, Budapest,² University College London, Epidemiológiai és Népegészségtani Tanszék, London, Egyesült Királyság³

Összefoglalás

Bevezetés

A GLP-1-receptoragonisták (GLP-1-RA) és bázisinzulinok fix kombinációja egy lehetséges alternatíváját jelenti a bázis-bólus inzulinrendszereknek. A két elérhető fix kombináció (degludek inzulin/liraglutid [IDegLira] és glargin inzulin/lixisenatid [IGlarLixi]) hatását 2 metaanalízis vizsgálta, azonban mindkét metaanalízis metodikai megfontolása kérdéses.

Kitűzött célok

A két fix kombinációs készítmény hatékonyságának és biztonságosságának összehasonlítása a készítményekkel publikált randomizált klinikai vizsgálatok network metaanalízise (NMA) által.

Módszerek

A MEDLINE és ClinicalTrials.gov adatbázisokban 2018 szeptemberéig publikált, legalább 24 hét hosszú, randomizált vizsgálatok között végeztünk kutatást nyelvi megkötés nélkül, a PRISMA irányelvek szerint. A beválogatott vizsgálatokból a vizsgálati felépítést, a kiindulási paramétereket, a hatékonysági és a biztonságossági mutatókat gyűjtöttük ki. Elsődleges végpont: a vizsgálat végén elért HbA_1c-csökkenés. Másodlagos végpontok: súlyváltozás, a legalább 1 hypoglykaemiát elszenvedő betegek száma és a vizsgálat végén elért éhomi vércukorszint. A torzítások mértékét a Cochrane Collaboration irányelvei alapján 4 vizsgáló értékelte külön-külön.

A vizsgálatok heterogenitása miatt random-hatás modellt alkalmaztunk. A vizsgálatokban észlelt hatásnagyságokat a karok között mért átlagos különbséggel, illetve esélyhányadossal (odds ratio, OR) írtuk le, 95%-os konfidenciaintervallum mellett. A NMA hálózati ábrájának készítése során figyelembe vettük a vizsgálatok közti inkonzisztenciát.

A vizsgálathoz 13-as verziójú Stata statisztikai programot használtunk. Minden vizsgált értéknél az IGlarLixi-t vettük referenciának.

Eredmények

HbA_1c-csökkentés tekintetében az IDegLira 0,3%-kal volt hatékonyabb az IGlarLixi-nél, míg éhomi vércukorszint-csökkentésben 0,49 mmol/l-rel. Testsúlycsökkentésben az önmagukban alkalmazott GLP-1-RA-k voltak a leghatékonyabbak, amelyeket a kombinációs készítmények követtek (Lixisenatid: −2,15 kg, Liraglutid: −3,4 kg, IDegLira: −1,16 kg). Hypoglykaemiák előfordulása szintén a GLP-1-RA-k önálló alkalmazása mellett volt ritkább (Lixisenatid OR: 0,21, Liraglutid OR: 0,1), az IDegLira IGlarLixi-hez képest hatékonyabb volt (OR: 0,61).

Értékelés

Az IGlarLixi mérsékelten ugyan, de kevesebb előnnyel jár IDegLirával összehasonlítva HbA_1c (különbség 0,3%), éhomi glukóz (0,49 mmol/l) és hypoglykaemia-rizikó (OR: 0,61) tekintetében. Habár statisztikai különbséget találtunk a fix kombinációs készítmények között, mindkét szer jobbnak tűnik, mint az összetevők külön-külön. Az árukban észlelhető különbség miatt azonban az olcsóbb készítmény hatékony alternatíva lehet a széles betegpopuláció számára.

Diabetologia Hungarica 2019; 27(Suppl.1): 64-65.