A növőtér-szabályozás hatása fás szárú nemesnyár ültetvény dendromassza-hozamára

Heilig Dávid; Heil Bálint; Kovács Gábor

Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 2. szám / 51-59. oldal
előző | következő

Heilig Dávid, Heil Bálint és Kovács Gábor

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Heilig Dávid

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: heilig.david[at]phd.uni-sopron.hu

Kivonat

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a faanyagtermelésben az ültetvényes fagazdálkodás. Nő a rövid vágásfordulós és midirotációs ültetvények területe Európában, viszont kevés információ áll rendelkezésünkre arról, hogy a hagyományos erdészeti beavatkozások, mint például a szisztematikus gyérítés az ültetvény első éveiben milyen hatást gyakorol a hozamra. Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy növőtér-szabályozással növelhető-e a midirotációs nemesnyár ültetvények hozama. A Dejtár 4 CS erdőrészlet területén 2011-ben létesített kísérleti ültetvényen vizsgáltuk, hogy az ’AF2’ klón esetében az azonos erélyű, de eltérő korban végrehajtott beavatkozás hogyan befolyásolja a dendromassza-hozamok alakulását, dendrometriai mérések és modellezés segítségével 6 vegetációs időszakon keresztül. A teljes dendromassza tekintetében nincs különbség a kontroll és a bővített növőterű parcellák között, sem az eltérő időpontban végzett beavatkozások között a vizsgált időszak során. A növőtér-szabályozást követően az előző év növedékénél és a kontroll parcellák növekedéséhez képest is nagyobb volt a hozam a növőtér-szabályozott parcellák esetében. Bár a dendromassza-készlet tekintetében közel azonosak, de a különböző növőterű fák dimenziói között határozott eltérés mutatkozik, ezáltal a növőtérszabályozás a termelni kívánt választék minőségére gyakorol hatást.

Kulcsszavak: rövid vágásfordulós ültetvény, növőtér, hozambecslés

Hivatkozott irodalom13

1.	Fischer G., Prieler S., van Velthuizen H., Berndes G., Faaij A., Londo M. & de Wit M. 2010: Biofuel production potentials in Europe: Sustainable use of cultivated land and pastures. Part I: Land productivity potentials. Biomass and Bioenergy 34(2): 159-172. DOI: 10.1016/j.biombioe.2009.07.008
2.	Halász G. 2006: Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat: Budapest. 70-71.
3.	Halupa L. 2008: Energetikai faültetvények. In: Führer E., Rédei K., & Tóth B. (eds): Ültetvényszerű fatermesztés 2. Agroinform Kiadó. Budapest. 43-55., 62-67.
4.	Kolláth K., Csonka T. & Bíróné Kircsi A. 2017: Beszámoló a 2016. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről. OMSZ. 27 p.
5.	Kovács G., Heil B. & Schmidt P. 2013: A fásszárú energiaültetvények létesítésének termőhelyi és technológiai kérdései. Előadás. InnoLignum. Sopron
6.	Murach D., Hartmann H., Murn Y., Schultze M., Ali W. & Röhle H. 2009: Standortbasierte Leistungsschätzungin Agrarholzbesänden In Brandenburg und Sachsen. In: Reeg T., Bemmann A., Konold W., Murach D., & Spiecker H. (eds): Anbau und Nutzung von Bäumen auf landwirtschaftlichen Flächen. Weinheim: Wiley-VHC. 181-191.
7.	Sturges H. A. 1926: The choice of a class interval. Journal of the American Statistical Association 21: 65-66. DOI: 10.1080/01621459.1926.10502161
8.	Sopp L. 2000: Fatömegszámítási táblázatok. Állami Erdészeti Szolgálat. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
9.	Szabó O. 2016: Természetes anyagokkal történő tápanyag-utánpótlás fás szárú energetikai ültetvényben. Doktori (PhD) értekezés. 161 p.
10.	Szente E. 2016: Eltérő növőtér hatásának vizsgálata fás szárú energetikai ültetvény hozamára a Dejtári Csemetekertben. Diplomamunka (MSc). 62 p.
11.	Terjéki T. 2014: Hozamvizsgálatok eltérő növőtér függvényében fás szárú energetikai ültetvényben. Diplomamunka (MSc). 96 p.
12.	Vágvölgyi A. 2013: Fás szárú energetikai ültetvények helyzete Magyarországon napjainkig, üzemeltetésük, hasznosításuk alternatívái. Doktori (PhD) értekezés. 195 p.
13.	Veperdi G. 2011: Erdőbecsléstan. Oktatási segédanyag. Sopron. 84 p.

Fischer G., Prieler S., van Velthuizen H., Berndes G., Faaij A., Londo M. & de Wit M. 2010: Biofuel production potentials in Europe: Sustainable use of cultivated land and pastures. Part I: Land productivity potentials. Biomass and Bioenergy 34(2): 159-172. DOI: 10.1016/j.biombioe.2009.07.008

Halász G. 2006: Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat: Budapest. 70-71.

Halupa L. 2008: Energetikai faültetvények. In: Führer E., Rédei K., & Tóth B. (eds): Ültetvényszerű fatermesztés 2. Agroinform Kiadó. Budapest. 43-55., 62-67.

Kolláth K., Csonka T. & Bíróné Kircsi A. 2017: Beszámoló a 2016. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről. OMSZ. 27 p.

Kovács G., Heil B. & Schmidt P. 2013: A fásszárú energiaültetvények létesítésének termőhelyi és technológiai kérdései. Előadás. InnoLignum. Sopron

Murach D., Hartmann H., Murn Y., Schultze M., Ali W. & Röhle H. 2009: Standortbasierte Leistungsschätzungin Agrarholzbesänden In Brandenburg und Sachsen. In: Reeg T., Bemmann A., Konold W., Murach D., & Spiecker H. (eds): Anbau und Nutzung von Bäumen auf landwirtschaftlichen Flächen. Weinheim: Wiley-VHC. 181-191.

Sturges H. A. 1926: The choice of a class interval. Journal of the American Statistical Association 21: 65-66. DOI: 10.1080/01621459.1926.10502161

Sopp L. 2000: Fatömegszámítási táblázatok. Állami Erdészeti Szolgálat. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Szabó O. 2016: Természetes anyagokkal történő tápanyag-utánpótlás fás szárú energetikai ültetvényben. Doktori (PhD) értekezés. 161 p.

Szente E. 2016: Eltérő növőtér hatásának vizsgálata fás szárú energetikai ültetvény hozamára a Dejtári Csemetekertben. Diplomamunka (MSc). 62 p.

Terjéki T. 2014: Hozamvizsgálatok eltérő növőtér függvényében fás szárú energetikai ültetvényben. Diplomamunka (MSc). 96 p.

Vágvölgyi A. 2013: Fás szárú energetikai ültetvények helyzete Magyarországon napjainkig, üzemeltetésük, hasznosításuk alternatívái. Doktori (PhD) értekezés. 195 p.

Veperdi G. 2011: Erdőbecsléstan. Oktatási segédanyag. Sopron. 84 p.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Heilig D., Heil B. és Kovács G. (2018): A növőtér-szabályozás hatása fás szárú nemesnyár ültetvény dendromassza-hozamára. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 51-59. DOI: 10.17164/EK.2018.021

előző | következő

8. évfolyam 2. szám,
51-59. oldal

DOI: 10.17164/EK.2018.021

Közlésre elfogadva:
2018. augusztus 16.

A szerzők további cikkei a folyóiratban

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Illés G., Kovács G. és Heil B. (2011): Nagyfelbontású digitális talajtérképezés a Vaskereszt erdőrezervátumban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 29-43.
2.	Kovács G., Illés G., Mészáros D., Szabó O., Vigh A. és Heil B. (2012): A termőhelyi tényezők és a faállományviszonyok kapcsolatának jelenlegi és jövőbeni alakulása a noszlopi erdőtömbben I. Termőhelyi tényezők változása a noszlopi erdőtömbben. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 47-60.
3.	Bartha D., Korda M., Kovács G. és Tímár G. (2014): A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 7-21.
4.	Illés G., Kovács G., Laborczi A. és Pásztor L. (2014): Zala megye egységes talajtípus adatbázisának összeállítása klasszifikációs eljárásokkal. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 55-64.

Illés G., Kovács G. és Heil B. (2011): Nagyfelbontású digitális talajtérképezés a Vaskereszt erdőrezervátumban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 29-43.

Kovács G., Illés G., Mészáros D., Szabó O., Vigh A. és Heil B. (2012): A termőhelyi tényezők és a faállományviszonyok kapcsolatának jelenlegi és jövőbeni alakulása a noszlopi erdőtömbben I. Termőhelyi tényezők változása a noszlopi erdőtömbben. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 47-60.

Bartha D., Korda M., Kovács G. és Tímár G. (2014): A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 7-21.

Illés G., Kovács G., Laborczi A. és Pásztor L. (2014): Zala megye egységes talajtípus adatbázisának összeállítása klasszifikációs eljárásokkal. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 55-64.