Tengerek tengelye

Tartalomjegyzék

• Tengerek tengelye • Ibér terjeszkedés az Atlantikumban a 15–16. században
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightTengerek tengelye
  • chevron_rightIbéria: Európa balkonja tengerekre néz
    • A hegy
    • A fennsík
    • A síkságok
    • A partvonal
    • Az ember
  • A reconquista: Észak és Dél összeér
  • chevron_rightPortugália: az Atlantikum Mediterráneuma
    • Három évszázad nyomán
    • D. Dinis király: „Jaj, ti fenyők…”
    • Navigare necesse est
    • A kölcsönös kiváltságok gyakorlata
    • Itália és a fűszerek
    • Itália közelsége
    • I. Fernando, a hetvenkedő katona
    • Self made rex, avagy hogyan lesz valakiből király
  • chevron_rightVisszahódításból terjeszkedés: Észak-Afrika
    • Ceuta után: kiútkeresés a szárazföldön
  • chevron_rightTengerész Henrik körei
    • János pap országa
  • chevron_rightAz Atlanti-óceán szigetei
    • Fantasztikus szigetek
    • Genovaiak és az Atlantikum: a kudarc okai
    • A Kanári-szigetek
    • Madeira
    • Az adományozás: tulajdon- és birtokviszonyok
    • Azori-szigetek
  • chevron_rightHajók és hajózástudomány
    • Evezősök, majd vitorlások – mindenféle tengereken
    • Hajózási technikák és tudományok
  • chevron_rightA part menti Nyugat-Afrika
    • „Ki a Bojádóron áthajóz, félelmen is győz a hajós” (Pessoa)
    • Tanger után – a dél felé mutató kéz
    • A gazdasági felfedezés
    • Tengerész Henrik után, II. János király előtt
    • II. János király „császári politikája”
  • chevron_rightA felkészülés és a tervezés évei: út Indiába
    • II. János hajósai
    • Út Indiába – szárazföldön
    • A dezinformáció: a „titkos politika” tétele
  • chevron_rightAmerika Kolumbuszra vár
    • A viking Amerika-felfedezők nyomában
    • Kolumbusz Kristóf
    • Sikerek és kudarcok: Kolumbusz Kasztíliában
    • Kolumbusz útjai
  • chevron_rightAz Atlantikum felosztása: Tordesillas, 1494
    • Lisszabon, 1493 márciusa
    • Diplomáciai erőfeszítések: 1493 tavasza, nyara
    • A pápai bullák
    • Újabb követek és tárgyalási fordulatok
    • II. János király diplomáciai bravúrja
    • Tordesillas: a tárgyalások és a tárgyalók
    • A tárgyalások eredménye
    • A szerződés fogadtatása és utóélete
  • chevron_rightUtak és útvonalak az Atlantikumban
    • Vasco da Gama útja
    • Pedro Alvares Cabral a brazil partokon
  • Vasco da Gama és az Újvilág gyarmatosítása
  • chevron_rightÖsszegzés: a konkvisztádorok kora
    • A gyarmatosítás fogalma és az ibér terjeszkedés
    • Árnyaltabb értelmezések
  • Felhasznált és ajánlott irodalom
• chevron_rightHAJÓZÁSOK AZ ÚJVILÁG FELÉ • Válogatás a 15–16. századi ibér atlanti utazások dokumentumaiból
  • Antilháról vagy Szent Brandán szigetéről, ami nem bukkan elő • Leonardo Torriani Cremonese (16. század)
  • chevron_rightA guineai események krónikája • Gomes Eanes de Zurara (1404? – 1474)
    • Dom Henrik infáns dicsérete
    • Miért nem merészkedtek a hajók a Bojador-fokon túl
    • Miként haladt túl elsőként a lagosi születésű Gil Eanes a Bajador-fokon, és miként tért oda vissza Afonso Gonçalves Baldaia kíséretében
    • A rabszolgák elosztása
    • Hogyan ment Dinis Dias a négerek földjére és hozott foglyokat magával
  • chevron_rightII. János élete és cselekedetei • Garcia de Resende (1470 körül – 1536)
    • Arról, hogyan tértek vissza szülőföldjükre a négerek
    • Arról, hogyan érkeztek meg a keresztények Kongó királyának udvarába
  • chevron_rightIndia portugálok általi felfedezésének és meghódításának története • Fernăo Lopes de Castanheda (?–1559)
    • Hogyan kelt át Fernão de Magalhães a Todos-os-Santos (Magellán) szoroson, hogyan jutott el Cubo szigetére, és hogyan lelte halálát
  • chevron_rightÁzsia tíz könyve • João de Barros (1496–1570)
    • Hogyan indult el Vasco da Gama Lisszabonból, és hogyan érte el azt a címeroszlopot, melyet Bartaolomeu Dias a Jóreménység fokán túl állított
    • Hogyan sebesült meg Vasco da Gama egy lázadás során, amelyet a négerek a Szent Helén-öbölben robbantottak ki, és hogyan fedezett fel néhány nagyobb folyót, mikor folytatta útját, míg végül Mozambikba nem ért
    • Hogyan kötött békét Vasco da Gama Mozambik uralkodójával, aki egy vezetőt ígért neki, hogy Indiába vezesse, miként szegték meg később a békét, és mi történt ezután
    • Hogyan jutott egyezségre a sejk Vasco da Gamával és adott neki egy révkalauzt, aki elvezette Mombaçáig, ahonnan idejében elmenekült, mert e város lakosai elárulták, és miként jutott el Melindébe
    • Hogyan ért Vasco da Gama Melinde városához, ahol békét kötött a királlyal, és címeroszlopot állíttatott; és mivel már volt mór kalauza, elindult Indiába, ahová meg is érkezett
    • Hogyan üzent Vasco da Gama Calicut királyának, amikor megérkezett a város kikötőjébe, és utána hogyan találkozott vele
    • Hogyan indult el Vasco da Gama Calicutból, hogyan érte el Angediva szigetét, és mi történt még vele, mielőtt hazaérkezett
  • chevron_rightVasco da Gama 1497-es útja • Álvaro Velho (15–16. század)
    • Az odaút. Melinde
    • Calicut
  • chevron_rightLevél Brazília felfedezéséről • Pêro Vaz de Caminha (1450 körül – 1501)
    • Levél, amely hírül adja Mánuel király számára Brazília földjének felfedezését
  • A tapasztalat igazságai • Duarte Pacheco Pereira (kb. 1465–1533)
  • Az új hajózások • Pedro Nunes (1502–1578)
  • Tordesillasi szerződés, 1494
• chevron_rightFÜGGELÉK/ANNEXES
  • Monopoly and Free Trade Tordesillas become global
  • O eixo dos mares
  • El eje de los mares
  • Asse dei mari • L’espansione iberica nell’Atlantico nei secoli XV e XVI

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 770 9

DOI: 10.1556/9789634547709

„A történelem olyan, mint a bifsztek sült krumplival, akárhol kéri az ember, mindenütt ugyanolyan az íze” – írja egy helyütt az argentin író, Julio Cortázar. Afrika, majd még inkább az Új Világ felfedezésének és gyarmatosításának története esetében sincs ez másképp. A tények, tézisek közhelyekké rögzültek az idők folyamán, a 16-17. századi ibér gyarmatosítás egyedi vonásai, ízei egybemosódtak, az Európa-centrikus látásmód pedig a konkvisztádor képét tolta előtérbe. Ilyen helyzetben, véli a szerző, aki az ELTE Portrugál Tanszékének kutató professzora és az Európai Expanzió Program alapító vezetője, egy népszerű formában megírt mű is alkalmas lehet bizonyos tévképzetek eloszlatására, ha a tényeket más megvilágításban tárgyalja, ha az olvasók ismereteit bővíti, árnyaltabbá teszi, kérdéseket fogalmaz meg, és válaszokat keres rájuk. Mi a felfedezés, a gyarmatosítás, a terjeszkedés fogalma és tartalma, mi határozza meg jellegét? Mikor kezdődött az a folyamat, amely 1492-ben Amerika felfedezésével érte el tetőpontját, és milyen következményeket hozott magával? Miért kapott kosarat a zseniális intuícióval hajózó Kolumbusz a lisszaboni udvartól? Miért került Brazília portugál kézre? Milyen folyamatokat indítottak el a korai itáliai vállalkozások, és milyen eseményeknek teremtettek ezzel keretet jóval később szerte Európában? Ezekre és számos más kérdésre kínál újfajta választ ez a könyv, amely egy politikatörténeti eseményt, az 1494-es tordesillasi szerződét állította a középpontjába. Azt az egyezményt, amely elsőként rögzítette két terjeszkedő világhatalom érdekszférájának a határait, és osztotta a Földet egy spanyol és egy portugál féltekére. Amúgy pedig arról is szól a könyv, hogy a „bifsztek íze sült krumplival itt és ott más és más”. Vagyishogy az egykori Hispania Christánából egyedivé vált Portugália és Kasztília szükségszerűen járt be különböző utakat a felfedező-gyarmatosító Európa előőrseként a világtengereken.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rakoczi-tengerek-tengelye//